Last Updated on szeptember 2, 2025 11:49 de. by Laszlo Szabo / NowadAIs | Published on augusztus 31, 2025 by Laszlo Szabo / NowadAIs
A láthatatlan réteg: Hogyan teszi mindenki számára elérhetővé a kriptót a mesterséges intelligencia – Fő pontok
- A láthatatlan réteg: Az AI egy kritikus “láthatatlan rétegként” szolgál, amely egyszerűsíti a kriptovaluta felhasználói élményét. Azáltal, hogy elvonatkoztatják az olyan összetett technikai részleteket, mint a magvető mondatok és a gázsi díjak, az AI-alapú felületek, például az intelligens pénztárcák, intuitívabbá és elérhetőbbé teszik a kriptót mind a kezdők, mind a tapasztalt felhasználók számára. Ez a megközelítés a manuális, technikai műveletek helyett a társalgási parancsokra és az automatizált feladatokra összpontosít.
- Az AI Agent Economy kialakulása: Az AI és a kripto konvergenciája egy új, gépvezérelt gazdaságot hoz létre, amelyet autonóm AI-ügynökök hajtanak. Ezek az ügynökök képesek feladatokat végrehajtani és tranzakciókat lebonyolítani egymással a kriptovaluta mint natív fizetési réteg használatával, ami a hagyományos pénzügyi sínrendszerek hatékonyságának hiányosságait orvosolja. Ezt a modellt decentralizált infrastrukturális projektek támogatják, amelyek a láncban történő számítási, adat- és kollaboratív modellfejlesztést biztosítanak, és ezzel az értéket a központosított technológiai óriásoktól távolítják el.
- A biztonság és a bizalom mint alapvető jellemzők: A mesterséges intelligencia integrálása a kriptopénzekbe nem csupán a kényelemről szól; alapvetően a bizalom kiépítéséről van szó. A mesterséges intelligenciát a biztonság növelésére használják a valós idejű fenyegetésérzékelés révén, a blokklánc megváltoztathatatlanságát pedig arra használják, hogy bizonyítható hitelességet biztosítsanak az AI által generált tartalom számára. A biztonságra és az átláthatóságra való kettős összpontosítás közvetlenül foglalkozik néhány olyan alapvető fájdalmas ponttal és nyilvános szkepticizmussal, amelyek történelmileg akadályozták mindkét technológia elfogadását.
A nagy egyszerűsítés: Miért van szükségünk egy láthatatlan rétegre?
A digitális eszközök világa sokak számára továbbra is a bonyolult szakzsargon, a rejtélyes technikai folyamatok és az állandó félelem birodalma, hogy egyetlen rossz kattintással mindent elveszítünk. Miközben a kriptopénzek alapvető ígérete – decentralizáció, pénzügyi szabadság és átláthatóság – vonzó, a felhasználói élmény történelmileg jelentős akadályt jelentett. Ez a súrlódás volt az egyik fő oka annak, hogy a mainstream elfogadás lassan halad, és ez a probléma a hagyományos központosított rendszerekkel nem azonos mértékben merül fel. Egy felmérés szerint, miközben a kripto intézményi elfogadása egyre nő, az egyéni érdeklődés csak szerény mértékben nőtt [1]. Az intézményi bizalom és az egyéni tétovázás közötti szakadék rávilágít arra, hogy alapvető változásra van szükség abban, ahogyan a felhasználók interakcióba lépnek ezekkel a technológiákkal. A legjelentősebb fejlemény az, ahogyan a mesterséges intelligencia a kriptográfiát hozzáférhetővé teszi azáltal, hogy elvonatkoztatja a technikai komplexitást, és a felhasználói élményt technikai feladatból zökkenőmentes beszélgetéssé alakítja át.
A közvélemény szkepticizmusa nem alaptalan. A kriptotérséget a túlzott hype és az azt követő csalódás ciklusa sújtotta, és ezt a mintát egyesek az online fórumokon egyenesen a mesterséges intelligencia körüli jelenlegi hype-hoz hasonlították [2]. Egy nemrégiben készült MIT-jelentés is alátámasztotta ezt az érzést, amely szerint a vállalati AI-projektek 95%-a nem hoz mérhető megtérülést [3]. Ez az “AI-fáradtság” tökéletes viharát idézi elő, amikor a közvélemény óvatos az új, mindent megoldani ígérő technológiákkal szemben [4]. Létezik azonban egy erőteljes és nagyrészt láthatatlan ellen-narratíva. A felszín alatt a mesterséges intelligencia és a kriptopénz csendes konvergenciája bizonyítja értékét azáltal, hogy éppen azokat a felhasználói tapasztalati problémákat kezeli, amelyek eddig hátráltatták az elfogadást. Ez a szinergia egy “láthatatlan réteget” hoz létre, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy hasznot húzzanak a decentralizált rendszerekből anélkül, hogy blokklánc-szakértővé kellene válniuk.
Az intelligens másodpilóta: AI-powered Wallets
Sokak számára az első és legfélelmetesebb interakció a digitális eszközök világával a kriptotárca. A hagyományos tárcák statikus eszközök, amelyek megkövetelik a felhasználótól, hogy manuálisan megjegyezzen egy magvető kifejezést, nyomon kövesse saját portfólióját, és váltogasson a különböző platformok között olyan egyszerű műveletek elvégzéséhez, mint a swap vagy a tét [5]. Ezek a munkafolyamatok jelentős súrlódások forrását jelentik, különösen az új felhasználók számára, akik esetleg nem értik a mögöttes mechanikát. Pontosan itt kezd felragyogni a mesterséges intelligencia “láthatatlan rétege”. A mesterséges intelligencia hozzáférhetővé teszi a kriptót azáltal, hogy a pénztárcákat egyszerű tárolókból intelligens, dinamikus és kontextustudatos asszisztensekké alakítja, amelyek képesek előre látni a felhasználó igényeit [5].
A tárcák személyre szabott parancsnoki központokká alakulnak. A kialakulóban lévő kripto-natív tárcák már most felvillantják, hogy mi minden lehetséges. A felhasználó például egy egyszerű párbeszédes felület segítségével interakcióba léphet a tárcájával, és megkérdezheti, hogy “Mekkora a kockázati kitettségem ezen a héten?” vagy “Automatikusan vásároljak 500 dollárnyi BTC-t, ha az árfolyam 5%-kal esik” [5]. A puszta beszélgetésen túl ezek a tárcák a viselkedésalapú tanuláshoz AI-t használnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy személyre szabott javaslatokat és automatizált feladatokat kínáljanak a felhasználó szokásai és kockázati toleranciája alapján [5]. Az olyan nagy szereplők, mint a MetaMask, elkezdték beépíteni a mesterséges intelligencia által vezérelt funkciókat a fokozott biztonság érdekében, elemezve a felhasználói viselkedést a potenciális kockázatok jelzésére és optimalizálva a gázdíjakat a hálózati trendek alapján [6]. A mesterséges intelligencia ilyen integrációja lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a céljaira koncentráljon, nem pedig a technikai részletekre, ami azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan teszi a kriptót szélesebb közönség számára is elérhetővé.
Ennek az evolúciónak a biztonsági aspektusa különösen fontos. A felhasználók egyik fő félelme a hackelés veszélye vagy az olyan átverésekbe való beleesés, mint a rosszindulatú légicsapások, amelyek becsapják a felhasználókat, hogy káros tokenekkel lépjenek kapcsolatba [5]. A mesterséges intelligencia hozzáférhetővé teszi a kriptót azáltal, hogy fejlett csalásérzékeléssel és anomáliafigyeléssel kiszúrja a szokatlan token-viselkedést, és automatikusan sandboxolja a váratlan eszközöket, ami jelentős előrelépés a statikus pénztárcakialakításokhoz képest [5][6]. Ezek az intelligens pénztárcák még a tranzakció végrehajtása előtt is képesek szimulálni egy tranzakciót, hogy megelőzzék a csalást vagy a veszteséget, olyan biztonsági réteget nyújtva, amely korábban nem volt elérhető [6]. Ez a passzív tárolásról az intelligens, proaktív asszisztensre való áttérés gyorsan a következő generációs pénztárcák alapelvárásává válik, mivel az AI mindenki számára elérhetővé és biztonságosabbá teszi a kriptót.
A decentralizált munkaerő: Az AI Agent Economy felemelkedése
A pénzügyi feladatok automatizálása nem korlátozódik a kereskedési botokra; a digitális entitások új osztályára, az autonóm AI-ügynökökre terjed ki. Ezek nem egyszerű programok, hanem olyan szoftveregységek, amelyek közvetlen emberi felügyelet nélkül képesek feladatokat végrehajtani, döntéseket hozni és akár tranzakciókat lebonyolítani [7]. Ez a fejlődés az emberközpontú gazdaságról a gépvezérelt gazdaságra való áttérést jelzi, és a kriptopénz ideális eszköze ennek az új paradigmának. Az egyik legfontosabb esemény, amely ezt az elmozdulást jelzi, a Coinbase AI-to-AI tranzakciója, egy ellenőrizhető proof-of-concept, ahol két AI rendszer sikeresen végrehajtott egy pénzügyi tranzakciót kriptovaluta felhasználásával, emberi beavatkozás nélkül [8].
Ennek az eseménynek a jelentősége messze túlmutat egy egyszeri tranzakción. Egy olyan jövő előfutáraként szolgál, ahol a mesterséges intelligencia-ügynökök önellátó gazdasági egységekként működnek, és képesek mikro-tranzakciókat lebonyolítani [9]. Ezek az ügynökök fizethetnek olyan szolgáltatásokért, mint a számítási, adat- vagy API-hozzáférés, sőt, akár saját portfóliójukat is kezelhetik, és más ügynököket is alkalmazhatnak [9]. A kriptopénz ideális tranzakciós rétegként van pozícionálva, mivel az alacsony díjú blokkláncok és stabilcoinok olyan határok nélküli, programozható és hatékony fizetési rendszert kínálnak, amelyet a hagyományos pénzügyi szolgáltatások nem tudnak elérni a gépek közötti fizetésekhez [9]. A decentralizált hálózatok ellenőrizhetősége és megváltoztathatatlansága bizalmat és ellenőrizhetőséget biztosít ezen automatizált tranzakciók számára. Ez egy erőteljes demonstrációja annak, hogy a mesterséges intelligencia hogyan teszi elérhetővé a kriptót a felhasználók egy új, automatizált osztálya számára.
Az olyan projektek, mint a Fetch.ai, ennek a mozgalomnak az élvonalába tartoznak. A Fetch.ai hálózatot úgy tervezték, hogy autonóm ágensek számára lehetővé tegye az önálló működést digitális és fizikai környezetben [10]. Ezek az ágensek képesek érzékelni a környezetüket, tárgyalni és feladatokat végrehajtani, miközben saját pénztárcájukat és identitásukat kezelik a Fetch.ai hálózaton, és az alapvető használati tokenjük, a FET ezen intelligens rendszerek tranzakciós rétegeként működik [10]. Ez újradefiniálja a gazdasági részvételt, mivel a gépek nem csupán eszközök, hanem aktív résztvevők, akik emberi közreműködés nélkül képesek értékvezérelt döntéseket végrehajtani [10]. Az AI-ügynökök tokenizálása egy olyan kialakulóban lévő paradigma, amely demokratizálja a tulajdonjogot, eltávolodva a központosított vállalati irányítás modelljétől [11]. Ahelyett, hogy egyetlen vállalat birtokolna egy mesterséges intelligenciát, annak tulajdonjogát, értékét és bevételi potenciálját egy digitális token képviselheti, amellyel decentralizált platformokon lehet kereskedni [11]. Ez egy új, ellenőrizhető, láncon belüli szellemi tulajdonjogi keretet hoz létre, amely megmutatja, hogy az AI hogyan teszi a kriptográfiát hozzáférhetővé a digitális tulajdonjog új formája számára.
A felhőn túl: A decentralizált AI infrastruktúra
A központosított AI-fejlesztés jelentős szűk keresztmetszettel szembesül, elsősorban a számítási teljesítmény és az adathozzáférés tekintetében. A GPU-k iránti kereslet a nagyméretű nyelvi modellek képzéséhez óriási, a kínálatot pedig nagyrészt néhány központosított felhőszolgáltató ellenőrzi. A mesterséges intelligencia és a kriptográfia konvergenciája közvetlen megoldást kínál a számítási, adat- és modellfejlesztés decentralizált infrastruktúrájának létrehozásával [12]. Ez egy erőteljes ellen-narratíva azzal az aggodalommal szemben, hogy néhány technológiai óriás birtokolja és ellenőrzi majd a mesterséges intelligencia jövőjét.
Az olyan projektek, mint a Render Network (RNDR) egy decentralizált hálózatot építenek ki üres GPU-kból, lehetővé téve az alkotók és fejlesztők számára, hogy hatalmas számítási teljesítményhez jussanak anélkül, hogy egyetlen központi szolgáltatóra támaszkodnának [13]. Az RNDR token egy olyan utility tokenként szolgál, amely ezt a hálózatot működteti, ahol a felhasználók számítási teljesítményt adhatnak 3D renderelési projektekhez és AI modellek képzéséhez, cserébe kriptót keresve [13]. Ez közvetlenül az AI-számítás magas költségeit és monopolisztikus jellegét kezeli. Hasonlóképpen, az Ocean Protocol (OCEAN) decentralizált adatpiacokat hoz létre, ahol az adatszolgáltatók biztonságosan és átláthatóan monetizálhatják információikat [14]. A “Compute-to-Data” technológiájuk lehetővé teszi, hogy az AI modelleket érzékeny adatokon képezzék anélkül, hogy magát a nyers adatot valaha is felfednék, ami jelentős győzelem az adatvédelem szempontjából olyan területeken, mint az egészségügy és a pénzügy [15]. Az adatszolgáltatók tokenekkel való ösztönzésével az Ocean Protocol elősegíti a nyitottabb adat-ökoszisztémát, ami közvetlen válasz a Web2 paradigmára, ahol néhány nagyvállalat irányítja az összes adatot [15].
A mesterséges intelligencia modellek kollaboratív fejlesztése szintén decentralizálódik. Az olyan platformok, mint a Bittensor (TAO) és a Numerai (NMR) arra ösztönzik a gépi tanulási modellek hálózatát, hogy együttműködve járuljanak hozzá egyetlen, kollektív intelligenciához [16]. Ez a peer-to-peer megközelítés elősegíti a nyílt forráskódú innovációt, és egy token-alapú jutalmazási rendszer biztosítja, hogy a kollektív intelligencia előnyei megoszlanak a közreműködők között [16]. A Bittensor hálózat például világos technikai struktúra alapján működik, olyan alhálózatokkal, ahol a bányászok modelleket szolgáltatnak, a validátorok pedig értékelik azokat, a TAO token pedig fenntartja a rendszer működését [16]. Ez a modell közvetlenül szembemegy a jelenlegi mesterséges intelligenciában rejlő centralizációs kockázattal [16]. A blokklánc alapvető decentralizációs, adatszuverenitási és ösztönzési elveinek kihasználásával ezek a projektek egy nyitottabb és ellenállóbb AI-ökoszisztéma alaprétegét építik ki, és ezáltal az AI újfajta kollaboratív fejlesztés számára teszi elérhetővé a kriptót.
AI és intelligens szerződések: Az automatizálás evolúciója
Az intelligens szerződések, az önvégrehajtó programok, amelyek automatizálják a blokkláncon kötött megállapodásokat, az AI integrálásával egyre intelligensebbé válnak. Történelmileg ezek a szerződések merevek voltak, egyszerű “ha/akkor” logika alapján működtek [17]. Az előre meghatározott feltételek teljesülése esetén azonnal végrehajtódnak, de nem képesek alkalmazkodni a külső változásokhoz [18]. A mesterséges intelligenciával működő intelligens szerződések bevezetése a blokklánc-technológia jelentős fejlődését jelenti a mesterséges intelligencia képességeinek integrálásával [19].
Ezek a szerződések már képesek adatokat olvasni, elemezni és összekapcsolni, így valós idejű prediktív elemzési és trend-előrejelzési feladatokat végezhetnek [19]. Ez a blokklánc-alapú üzleti hálózatoknak versenyelőnyt biztosít, mivel megalapozottabb és dinamikusabb döntéshozatalt tesz lehetővé [19]. Például egy decentralizált pénzügyi (DeFi) alkalmazásban egy AI-vel feljavított intelligens szerződés elemezheti a piaci trendeket és a felhasználói viselkedést, hogy javaslatot tegyen a legjobb időpontra a kereskedések végrehajtására vagy a kamatlábak módosítására [19]. Ez az alkalmazkodóképesség hatékonyabbá teszi őket, és alkalmassá teszi őket a bonyolult, valós körülmények kezelésére [18].
Az intelligens szerződések egyszerű nyelven történő megírásának képessége az egyszerűsítés másik kulcsfontosságú része. A programozás bonyolultsága sokak számára komoly akadályt jelentett, de a természetes nyelvi feldolgozást alkalmazó mesterséges intelligencia-algoritmusok egyszerűsíthetik ezt a folyamatot, lehetővé téve a fejlesztők számára, hogy egyszerű nyelven írjanak okosszerződéseket [20]. Ezáltal a technológia a fejlesztők és a vállalkozások szélesebb köre számára válik hozzáférhetőbbé. Az AI-alapú intelligens szerződésekbe integrálják a zéró-tudásbizonylatok használatát is, ami lehetővé teszi a magánélet védelmét biztosító tranzakciókat [18]. Egy szerződés például anélkül erősítheti meg egy felhasználó pénzügyi helyzetét, hogy érzékeny személyes adatokat fedne fel [18]. Ez a folyamat biztosítja a magánélet védelmét és bizalmat ébreszt a felhasználókban, és azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan teszi a kriptót alapvetően hozzáférhetővé és biztonságosabbá.
Egy új határ: Onboarding és felhasználói élmény
Egy jelentős adatpont az elfogadási görbék közötti éles kontrasztot mutatja: egy felmérés szerint az amerikai gyakornokok 96%-a legalább alkalmanként használja a mesterséges intelligenciát, míg a kripto intézményi elfogadása eddig meghaladta az egyéni érdeklődést [1]. Ez a fogyasztói elfogadottsági szakadék kritikus fájdalmas pont, amelyet e technológiák konvergenciája orvosolhat. Az alulhasznosított lehetőség az, hogy a mesterséges intelligenciát a kriptográfia komplexitásának elvonatkoztatására használjuk, és így a mainstream közönség számára is elérhetővé tesszük [21].
A felhasználók belépése az egyik legfontosabb lépés, és ez tele van kihívásokkal, beleértve a személyazonosság összetett ellenőrzését és az olyan szabályozásoknak való megfelelést, mint a KYC (Know Your Customer) és az AML (Anti-Money Laundering) [22]. Ez a folyamat a felhasználók lemorzsolódásának egyik fő forrása. A mesterséges intelligencia e feladatok automatizálásával teszi elérhetővé a kriptót. A mesterséges intelligencia az arcfelismerés és a dokumentumhitelesítés révén másodpercek alatt racionalizálhatja a személyazonosság ellenőrzését [23]. A mesterséges intelligenciával működő eszközök háttérellenőrzéseket is végezhetnek, és kockázati pontszámot rendelhetnek minden felhasználóhoz, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy a biztonság fenntartása mellett gyorsabban felvegyék a legitim felhasználókat [22]. Ez nem csak gördülékenyebb belépési utat biztosít, hanem közvetlenül befolyásolja az olyan üzleti mérőszámokat is, mint az ügyfélszerzési költségek és az élettartam-érték [22].
A beszálláson túl a mesterséges intelligencia a kriptográfiát is hozzáférhetővé teszi azáltal, hogy az összetett blokklánc-interakciók elsődleges felhasználói felületeként szolgál, gyakorlatilag láthatatlanná téve a felhasználó számára a mögöttes kriptoréteget [21]. A felhasználó egyszerűen leírhatja a kívánt tranzakciót természetes nyelven, például “X-et Y-ra cserélni”, és egy AI-ügynök lefordítja ezt a szándékot ellenőrizhető intelligens szerződéskódra [9]. Ez zökkenőmentessé és intuitívvá teszi a blokklánc-élményt, kiküszöbölve, hogy a felhasználónak meg kelljen értenie a privát kulcsokat vagy a gázdíjakat [9]. Ahogy a mesterséges intelligencia sebessége és kontextuális megértése javul, a láncon belüli interakció a beszélgető interfészeken keresztül várhatóan az alapértelmezett felhasználói normává és elvárássá válik [9]. Erre példa a “Crypto Insights” mobilalkalmazás, amely a Google Gemini generatív mesterséges intelligenciáját használja a kriptopénz-kutatás újradefiniálásához [24]. Az alkalmazás átfogó jelentéseket és egy “AI Q&A” lapot kínál, bemutatva, hogy a mesterséges intelligencia hogyan oldja meg a kriptóspecifikus felhasználói élményt azáltal, hogy az összetett információkat hozzáférhetőbbé és érthetőbbé teszi [24]. A mesterséges intelligencia és a kriptográfia konvergenciájának végső sikere a mainstream közönség számára éppen ettől az absztrakciótól függ. A felhasználónak nem kell megértenie a blokklánc technikai apróságait; egyszerűen csak interakcióba kell lépnie egy hasznos AI-eszközzel, amelyet történetesen kriptósínek hajtanak. Ez egy olyan tartalmi szemlélet, amely demisztifikálja a technológiát és a felhasználói előnyökre összpontosít, egyértelmű utat teremtve a szélesebb körű elfogadáshoz.
Definíciók szakasz
- Decentralizált autonóm szervezet (DAO): Olyan típusú szervezet, amely blokkláncon működik, és amelyet okos szerződésként kódolt szabályok irányítanak. Nem egy központi hatóság irányítja, hanem a tagjai, akik szavaznak a javaslatokról.
- Decentralizált fizikai infrastruktúra-hálózatok (DePIN): Olyan projektek, amelyek blokkláncot és kriptotokeneket használnak arra, hogy ösztönözzék a valós világ infrastruktúrájának létrehozását és karbantartását, például vezeték nélküli hálózatok, energiahálózatok vagy érzékelőhálózatok létrehozását és karbantartását. Ezeket a hálózatokat nem egyetlen vállalat, hanem a közösség építi és üzemelteti.
- Generatív mesterséges intelligencia: Mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek felhasználói utasításra új tartalmakat, például képeket, szöveget, hangot és videót képesek létrehozni. A technológia hatalmas adathalmazok segítségével tanul mintákat, és eredeti, gyakran nagyon is valósághű kimeneteket állít elő.
- Intelligens szerződés: Egy blokkláncon futó, önvégrehajtó program. A szerződés feltételei közvetlenül a kódba íródnak, és a szerződés automatikusan végrehajtódik, ha az előre meghatározott feltételek teljesülnek, így nincs szükség harmadik fél közvetítőre.
- Tokenizáció: Egy eszköz vagy entitás digitális tokenné alakításának folyamata a blokkláncon. Ez vonatkozhat valós eszközökre, például ingatlanokra, vagy digitális entitásokra, például mesterséges intelligencia-ügynökökre, lehetővé téve a törtrészes tulajdonjogot és az átlátható, ellenőrizhető kereskedelmet.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
1. Hogyan teszi az AI elérhetővé a kriptót a kezdők számára, akik aggódnak a pénzvesztés miatt?
Az AI a kriptót a kezdők számára is elérhetővé teszi azáltal, hogy mérsékli a gyakori pénzügyi kockázatokat és csökkenti az emberi hiba lehetőségét. A mesterséges intelligenciával működő kereskedési robotok például hatalmas mennyiségű adatot tudnak elemezni, eltávolítják az érzelmi elfogultságot a kereskedési döntésekből, és automatikusan végrehajtják a kereskedéseket, ami következetesebb teljesítményt eredményezhet[25]. Ezek a botok a kockázatot is képesek kezelni a stop-loss és take-profit beállítások dinamikus módosításával, hogy megvédjék az eszközöket a szélsőséges piaci volatilitástól[25]. Az automatizálás és az adatelemzés ezen szintje olyan betekintést ad a kezdő kereskedőnek, amelyet korábban csak a nagy pénzintézeteknek tartottak fenn. Az adatvezérelt asszisztens szerepét átvéve a mesterséges intelligencia segít a kezdőknek magabiztosabban navigálni az ingadozó piacon.
2. Milyen valós példák mutatják, hogy az AI hogyan teszi elérhetővé a kriptót?
A mesterséges intelligencia számos valós alkalmazásban teszi hozzáférhetővé a kriptót. A mesterséges intelligenciával működtetett kriptotárcák kiváló példát jelentenek, amelyek egyszerűsítik a portfóliókezelést, és a csalárd tevékenységek és rosszindulatú eszközök felderítésével fokozzák a biztonságot [6]. Ezen túlmenően az AI-ügynökök gép-gép közötti mikro-tranzakciókat hajtanak végre, hogy olyan szolgáltatásokért fizessenek, mint a decentralizált számítási teljesítmény vagy az adathozzáférés [26]). A “Crypto Insights” alkalmazás egy másik példa, amely a generatív AI-t használja arra, hogy átfogó, könnyen olvasható jelentéseket nyújtson a kriptovalutákról, ami segít a felhasználóknak abban, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozzanak [24]. Ezek az alkalmazások egyértelműen a gyakorlati hasznosság felé való elmozdulást mutatják, és eltávolodnak a spekulatív koncepcióktól.
3. Vajon a mesterséges intelligencia végül felváltja az embert, vagy igaz, hogy a mesterséges intelligencia a kriptográfiát teszi elérhetővé azáltal, hogy felhatalmazza őket?
Ahelyett, hogy helyettesítené, az emberek és az AI közötti kapcsolat a kriptotérben partnerségnek bizonyul. A mesterséges intelligencia hozzáférhetővé teszi a kriptót azáltal, hogy kezeli az ismétlődő és adatigényes feladatokat, amelyek gyakran túlterhelik a felhasználókat. Ez felszabadítja az emberi felhasználókat, hogy magasabb szintű stratégiára, kreatív problémamegoldásra és érzelmi intelligenciára összpontosíthassanak – olyan képességekre, amelyeket az AI nem tud könnyen megismételni[27]. A mesterséges intelligencia a hatékonyság eszközeként szolgál, ésszerűsítve a munkafolyamatokat a személyazonosság ellenőrzésétől a tranzakciók végrehajtásáig [23]. Végső soron azok a projektek lesznek a legsikeresebbek, amelyek az AI-t az emberi képességek kiegészítésére, nem pedig helyettesítésére használják, intelligens másodpilótát biztosítva a kriptoökoszisztémában való navigáláshoz.
4. Hogyan bizonyítja a mesterséges intelligencia-ügynökök kereskedésben való alkalmazása, hogy a mesterséges intelligencia mindenki számára elérhetővé teszi a kriptót?
Az AI-ügynökök kereskedésben való alkalmazása azt bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia hozzáférhetővé teszi a kriptót azáltal, hogy automatizálja az összetett pénzügyi stratégiákat és kivonja az emberi érzelmeket az egyenletből[25]. Egy hagyományos kereskedési robot merev szabályokat követhet, de egy AI-ügynök a tényezők szélesebb körét képes elemezni, beleértve a piaci hangulatot és a likviditásváltozásokat, hogy okosabb döntéseket hozhasson[28]. Ez lehetővé teszi, hogy egy technikai kereskedési ismeretekkel nem rendelkező kezdő is kifinomult, adaptív stratégiát alkalmazzon. A manuális, érzelmi alapú kereskedésről az automatizált, adatvezérelt megközelítésre való áttérés jelentős lépés afelé, hogy a szélesebb közönség számára demokratizáljuk a nyereséges kereskedési stratégiákhoz való hozzáférést.
5. Hogyan kezelik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos adatvédelmi aggályokat oly módon, hogy az AI a kriptót hozzáférhetővé teszi?
Az adatvédelem alapvető fontosságú, és az AI a kriptográfiát hozzáférhetővé teszi azáltal, hogy a tervezésébe beépíti az adatvédelmet megőrző technológiákat. Egyes platformok “Compute-to-Data” technológiát használnak, amely lehetővé teszi, hogy az AI modelleket érzékeny adatokon képezzék anélkül, hogy a nyers adatokat nyilvánosságra hoznák [15]. Ez biztosítja, hogy a személyes vagy védett információk bizalmasak maradnak, miközben az adatelemzéshez továbbra is hasznosak maradnak [14]. A projektek a zéró-tudásbizonyítékok használatát is vizsgálják, amelyek az információkat a mögöttes adatok felfedése nélkül tudják ellenőrizni, bizalmat építve és biztosítva a felhasználók magánéletét [18].
